2009年金融街PE中国私募股权市场退出研究报告

Labdaházi eskü
Jacques-Louis David rajza 1791-b?l
Dátum	1789. június 20.
Ország	Francia Királyság
Labdaházi eskü Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 48° 48′ 04″, k. h. 2° 07′ 26″48.801, 2.1238888888889
A Wikimédia Commons tartalmaz Labdaházi eskü témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

A labdaházi eskü (franciául serment du Jeu de paume, tkp. ?teniszpályai eskü”) a francia forradalom kezdetének egyik jelent?s epizódja, melynek során Versailles-ban a Nemzetgy?léssé átalakult Rendi Gy?lés képvisel?i 1789. június 20-án esküt tettek arra, hogy ?soha el nem válnak egymástól, és mindenütt ?sszegy?lnek, ahol a k?rülmények azt megkívánják, mindaddig, amíg a királyság alkotmányát meg nem alkotják és szilárd alapokra nem fektetik.”

El?zmények

1789. május 5-én megnyílt a Rendi Gy?lés. A harmadik rend képvisel?i - jóllehet: létszámuk az els? két rend képvisel?inek ?sszlétszámával megegyez? volt - súlyuknak megfelel?en a képvisel?k együttes ülésezését szorgalmazták. Nem voltak hajlandók a két másik rendt?l elkül?nülten igazolni megbízóleveleiket, s?t május 6-án magukat ?a kommunák küld?tteinek” nevezték. Egy hónapon keresztül ?passzív ellenállást” tanúsítottak.

Jacques-Louis David: Sieyès abbé, a ?Mi a harmadik rend?” (Qu'est-ce que le Tiers-état?) cím? r?pirat szerz?je

Június 10-én Emmanuel Joseph Sieyès abbé javaslatára a harmadik rend felszólította a másik két rendet, hogy csatlakozzon hozzá, és k?z?sen ellen?rizzék a ?nemzet ?sszes képvisel?jének” megbízóleveleit. 13-án Alsó-Poitou három plébános képvisel?je nyitotta meg a csatlakozók sorát. így az egyháziakkal meger?s?dve a gy?lés június 17-én Sieyès javaslatára Nemzetgy?lésnek nyilvánította magát. Ezzel az elnevezéssel egyben elvetette az egész rendi társadalmat és új, a királytól független hatalmat hozott létre. Másnap, június 18-án kinyilvánította, hogy az adók megszavazása az ? joga és ?az állam hitelez?it a francia nemzet loyalitása és becsülete védelme alá” helyezte. Aztán június 19-én a papság - kis szavazatt?bbséggel - a csatlakozás mellett d?nt?tt.

A Nemzetgy?lés megalakulása egyben megszilárdította a király táborát is. A hozzá h? püsp?k?k és nemesek az - éppen a legid?sebb fia június 4-i halálát gyászoló - uralkodót, XVI. Lajost ellenállásra biztatták. Necker, a király minisztere szintén úgy látta, hogy a királynak magához kell ragadnia a kezdeményezést. Felvetette egy királyi ülés gondolatát, ahol az uralkodó kinyilvánítja, hogy mit fogad el és mit nem a k?vetelések k?zül. Addig is azonban az ülés el?készítése okán és ürügyével (mindkett? fontos!) az ülésezésre szolgáló Menus Plaisirs palota nagytermét bezárták.

Az eskü

Mivel a képvisel?ket késve értesítették, azok június 20-án meglep?dve tapasztalták, hogy az ülésterem zárva van. Bizonyos tanácstalanságot k?vet?en Bailly, a Nemzetgy?lés koreln?ke (június 12-e és július 3-a k?z?tt eln?ke) elrendelte, hogy a Saint-Fran?ois és Vieux-Versailles utca sarkán álló labdaházban (tulajdonképpen egy fedett teniszpálya, ahol a tenisz egyik korai formáját, a jeu de paume-t ?zték) gy?ljenek ?ssze. A gy?lés a k?vetkez?ket rendelte el:

?Mivel a Nemzetgy?lést a királyság alkotmányának meghatározására, a k?zrend megújítására és a monarchia igaz elveinek fenntartására hívták ?ssze, semmi sem gátolhatja meg, hogy tanácskozásait ott folytassa, ahová a szükség kényszeríti ?t, hiszen a Nemzetgy?lés ott van, ahol tagjai ?sszegy?ltek, bárhol legyen is az. A Nemzetgy?lés elrendeli, hogy tagjai azonnal és ünnepélyesen esküdjenek meg arra, hogy sohasem oszlanak szét, és bárhol ?sszegy?lnek, ahol a k?rülmények megk?vetelik, amíg létre nem hozták és szilárd alapokra nem fektették a királyság alkotmányát, és amint letették ezt az esküt, valamennyi tagja egyéni aláírásával er?sítse meg megingathatatlan elhatározását.”

Az egyes képvisel?k a k?vetkez? sz?veg? esküt tették le:

?Esküszünk, hogy sohasem válunk meg a Nemzetgy?lést?l, s bárhol ?sszegy?lünk, ahol a k?rülmények megk?vetelik, amíg létre nem hoztuk és szilárd alapokra nem fektettük a királyság alkotmányát.”

Az esküt - Martin Dauch kivételével - mindenki letette.

Az eskü aláírt példánya

K?vetkezmények

Léopold Morice: Jeu de Paume cím? bronz magas domborm?ve, K?ztársaság emlékm?, Place de la République, Párizs

Június 23-án a király megjelent a Nemzetgy?lés el?tt. Nyilatkozatában az adók és a k?lcs?n?k megszavazásának jogát a rendekre ruházta, elfogadta a személyes szabadságot, a sajtó szabadságát, a k?zigazgatás decentralizálását. ?sszességében elfogadta a liberális k?veteléseket, de elutasította a jogok egyenl?ségét: a hivatalok nem mindenki számára elérhet?k, a fejenkénti szavazás csak bizonyos kérdésekre korlátozódik, a változások nem érintik a k?vetkez? rendi gy?léseket. Javaslatait - melyek egy arisztokratikus monarchiát céloztak meg - éppen ezért a Nemzetgy?lés elutasította. A király pedig az ellenszegül? képvisel?kkel szemben ekkor nem alkalmazott er?szakot.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy június 25-én 47 nemes csatlakozott a harmadik rendhez. így az uralkodó június 27-én maga parancsolta meg a kiváltságosoknak, hogy csatlakozzanak a Nemzetgy?léshez. Az Alkotmányozó Nemzetgy?lés ezzel tulajdonképpen létrej?tt, bár hivatalosan csak július 9-én vette fel a nevet.

A király és k?rnyezete k?zben ellencsapásra készült: csapatokat vezényelt Párizs k?ré, július 11-én pedig menesztette Neckert. A felkelés július 12-én kit?rt.

Források

• Fran?ois Furet: A francia forradalom t?rténete. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. 2., javított kiadás. (Osiris tank?nyvek)
• Hahner Péter (?sszeáll., ford., jegyz.): A nagy francia forradalom dokumentumai. Osiris Kiadó, Budapest, 1999. (Osiris tank?nyvek)